2013. július 21., vasárnap

5. rész ~ Vajon szerelmes vagyok?

*Másnap reggel*

Beültem a kocsiba, és vártam, hogy apa is jöjjön, mert visszaszaladt valamiért. Közben megint láttam Chul Soo-t elszáguldani biciklivel az úton. Most nem igazán tudtam ezzel foglalkozni, mert közben apa hozzám beszélt a napi teendőkkel kapcsolatban.
[..] Mikor megérkeztünk bementem az öltözőbe, felhúztam a ruhám, amit tegnap este haza vittem kimosni, így finom friss illata volt, csak úgy mint hosszú hullámos hajamnak. Felvettem a cipőmet, parfümöt fújtam magamra, betettem a táskám a szekrénybe, és már indultam is ki. So Eun éppen akkor lépett fel az emeletre, sietett az öltöző felé. Köszöntünk egymásnak, majd tovább ment. Nem láttam fent senkit, csak a konyhából hallottam az emberek hangját, akik a napi teendőkre készültek fel. Én csak egy helyben álltam, és bámultam a sarokban lévő kis színpadra. Elképzeltem, ahogyan ott vagyok, lámpák világítanak felém, emberek állnak körülöttem, figyelnek, és táncolnak a ritmusra. Közben gitárral a kezemben ülök egy bár széken.. Mikor ilyenekről álmodozok, észrevétlenül mindig elmosolyodok.

- Hát te, mit mosolyogsz ennyire? - jött mellém So Eun
- Ó, nem is vettelek észre - vigyorogtam - .... Semmit, semmit.
- Hát jó, ha nem szeretnéd elmondani.. ;)
- *vissza mosolyogtam rá* Gyere, söpörjünk fel lent, ketten hamarabb készen leszünk ;)
- Rendben. :)

Elmentünk 2 seprűért, és már lent is voltunk. Most So Eun söprögetett a bejáratnál, és pedig az alsó szinten. Jó alaposan, minden fotel, és asztal között.
[..] Éppen bent voltam a konyhában, mert bevittem a koszos poharakat és tányérokat, amiket a vendégek hagytak maguk után. Beletettem a mosogatóba, majd kilibbentem az ajtón. Apát találtam magammal szemben.

- Á, jó hogy látlak, nem vagy éhes? ;)
- Miért? Amúgy nem.. - meglepődtem meg egy kicsit
- Csak kérdeztem, mert akkor bátran egyél valamit!
- Rendben :)
Nyomott egy puszit a homlokomra, majd bement a konyhába, biztos megnézni, hogy halad-e a munka

Bementem az öltözőbe, mert meg akartam keresni So Eunt, hogy segítsen felvenni a rendeléseket. De közölte velem, hogy már lejárt a munkaideje, és sajnos ez volt az utolsó napja. Nagyon ledöbbentem, hogy csak ennyi ideig volt itt?! De aztán mondta, hogy már majdnem 2 hete itt van, de én akkor még nem voltam itt. Sajnáltam, mert jól összebarátkoztunk, de cseréltünk telefonszámot. Elköszöntem tőle, majd elmentem vele a bejáratig, onnan pedig a szüleivel ment tovább a parkolóig, mert eljöttek érte. Ekkor Chul Soot láttam sétálni, jött dolgozni. Köszöntem neki, mikor oda ért elém. Egy nagyot mosolyogtunk, majd mondta, hogy most már együtt fogunk dolgozni egész nap, mivel So Eun elment. Közöltem neki, hogy én ezt már tudom, mert az előbb kísértem ki.
[..] Éppen az ablakokat törölgethettem a pult közelében, mikor ki lépett fel a lépcsőn?! Hát persze, hogy Adam. Legszívesebben elbújtam volna a legközelebbi asztal alá.. és egyedül jött. Nem hiszek a szememnek.. ahogyan tegnap is megmondta, hogy ma bizony egyedül fog jönni... Úgy csináltam, mint aki nem vette volna észre, és tovább törölgettem szárazra az ablakot. Fél szememmel persze néha-néha oda pillantottam, és láttam, hogy engem bámul. Chul Soo sehol sem volt, biztos még az öltözőben készülődik, de jó lenne, ha jönne, mert én nem akarok odamenni Adamhez.. Bár helyes srác, és szívesen megismerném, de egyszerűen csak a negatívat látom benne, mikor meglátom...
Fél szemmel láttam, hogy feláll a helyéről. Kezdtem örülni, hogy végre elmegy, aztán mintha kis lépteket hallottam volna a hátam mögött, de már nem volt időm megfordulni. Hirtelen egy-egy kezet kezdtem érezni a derekamon, ami egyre jobban csúszott lefele. A vállam felett pedig valaki lihegett a fülembe. Nagyon megijedtem, megmozdulni sem mertem, de gondoltam, hogy ki az. Majd halk suttogás..

- Már odajönni sincs kedved hozzám..?
- Én , én csak.. - dadogtam kicsit ijedten, mert felismertem a hangját.
- Psszt .. ne beszélj. - suttogott még mindig - Tudod, szeretem az ilyen lányokat, mint te vagy. És gondolj bele, milyen lenne az életed, velem.. Most megadnék mindent, csakhogy a szemedbe nézhessek ilyen közelről.. *hmm* - elmosolyodott majd elhajolt, levette a kezét rólam, és hallottam ahogy tovább megy.

Szerencsére most nem volt fent szinte senki, csak 1-2 ember, de ők is háttal ültek. Ez egy kicsit ijesztő volt, nem tudom, hogy ezt most minek kellett. De valahogy mégis, olyan jó érzés töltött el.. Hát milyen lehet az egy lánynak, amikor egy fiú a háta mögé áll, szép szavakat suttog neki, és közben a derekán tartja a kezét...?

*Adam szemszöge*

Ezaz! Ezzel most tuti megszereztem, biztos, hogy nem fog tudni ellenállni. Chh.. ez a csaj már félig megvan, nem tudom miért lök el magától, amikor tök egy értelmű, hogy belém van zúgva..

*Chul Soo szemszöge*

Amikor láttam, hogy az a srác, azt hiszem Adamnek hívják.. odament Aileen mögé, valamit a fülébe suttogott, és közben majdnem megfogta a fenekét?! Én legszívesebben odamentem volna, és elrántottam volna.. De szerencsére nem vett észre egyikük sem.. Ismerem az ilyen fajtákat.. Láttam már elég ismerősömet aki így bánt egy lánnyal. Felszedi őket, kihasználja, majd eldobja. Chh.. Szánalmas mind, egytől-egyig. Figyelni fogom ezt a srácot, mert nem akarom, hogy ezt a rendes lányt így kihasználja..

*Aileen szemszöge*

Gyorsan végeztem még pár ablakkal, próbáltam elterelni a gondolataimat.. Majd bevittem a törlőrongyot ahonnan elhoztam, és felmentem a pult mögé Chul Soo-hoz, hogy segítsek neki.

- Mit csinálsz? :) - kérdeztem tőle kíváncsian
- Sört akarok csapolni, hogy kivigyem a 3-ashoz.
- Én segíthetek valamiben?
- Mindjárt, ezt kiviszem, és jövök ;)
- Rendben :)

*Chul Soo szemszöge*

Érdekes, úgy tesz, mintha misem történt volna.. Lehet, hogy nem akarja nekem elmondani, amit teljesen megértek. De most, hogy So Eun elment, akivel nagyon jóba volt, és gondolom titkokat is elmondtak egymásnak. Akkor ezek után kivel fogja az ilyeneket megbeszélni?.. Mert ha nem beszél róla, egy idő után 'fel fog gyűlni benne' és annak nem lesz jó vége..

*A SZÜLETÉSNAPOM ELŐTT 3 HÉTTEL*

*Aileen szemszöge*

Eltelt 1-2 hét, Adam minden nap bejött a kávézóba, és most már Stella nélkül, mert azt mondta, hogy én fontosabb vagyok neki, és vele sosem gondolta komolyan.. Hát nem aranyos?! ^^ De igaz, néha 2-3 haverjával.. Teljesen elcsavarta fejem. Na jó, nem túlzok.. de nem tudom minek nevezni azt, hogy mostanában mindig azt figyelem, hogy mikor lép fel a lépcsőn, és mikor mosolyog rám. Nem tudom mit csinált velem, de így még sosem éreztem magam. Már találkoztam vele a kávézón kívül is, 1x. Na jó, 2x.. de nem többször. Elmentünk sétálni, le a tengerpartra, meg ilyen apróságok. Nem gondoltam volna, hogy ilyen érzelmes oldala is van.. bár még nem csókolt meg, de nem is szeretném még, úgy érzem, hogy ez most jó így.. Igaz, már kb. 3 napja nem igazán beszéltünk, mert csak 1-2 alkalommal jött be, nem tudom mi van a háttérben.. Apának még nem mondtam el, mert amíg csak itt tartunk Adammel, addig úgy is csak kérdezősködne állandóan, meg nem akarom, hogy féltsen, de persze ez természetes, csak nem akarom stresszelni, mert mostanában mindig rohan..

Szerdai nap lehetett, délután körül, amikor bementem a konyhába, hogy szívószálat hozzak ki. Kiléptem visszafelé az ajtón, és Chul Soo már ott állt a pultnál, és csak bámult előre, egy poharat törölgetve.

- Van velemi baj?.. - kérdeztem tőle
- Áh, semmi, csak elbambultam.... elgondolkodtam.. - dadogott, majd rám nézett, mintha szeretne valamit
- Miért nézel így rám? - kérdeztem elmosolyodva
- Áh, semmi.. - elment mellettem, majd letette a poharat a helyére
- Miért viselkedsz mostanában ilyen furcsán?!
- Hogy érted?
- Szerintem tudod te jól, hogy értem. Alig szólsz hozzám, ha pedig igen, sosem nézel rám, csak lefelé hajtod a fejed, vagy másfele fordítod.. Mindig olyan rosszkedvűnek tűnsz.. Ha én vagyok az oka, akkor mondd meg! - kicsit feldúltan közöltem vele, lehet nem kellett volna..
- Semmi! - ledobta nagyobb erővel a rongyot a pultra, majd elviharzott mellettem, az öltözők felé vette az irányt.
- Basszus, mekkora egy hülye vagyok.. - mondtam magamnak halkan, és a homlokomhoz csaptam a tenyerem

Kimentem felvenni egy rendelést, mire visszamentem Chul Soo már bent volt a pult mögött, és az üdítőket rendezgette sorrendbe a hűtőben. Odamentem hozzá, mert úgy éreztem bocsánatot kell kérnem..

- Chul Soo.. - kezdtem halkan. Miután nem válaszolt, folytattam - Figyelj, bocsánatot szeretnék kérni tőled.. Nem kellett volna így neked esnem, csak azt hittem, hogy esetleg miattam vagy ilyen rossz kedvű mostanában..
Pár másodperc múlva becsukta a hűtőajtót, és rám nézett.
- Nem kell bocsánatot kérned - kezdte -, mert jogosan kértél számon. És hogy miattad van-e.. - elmosolyodott ez egyik szája sarkával
Kicsit megijedtem, mert az hittem, azt fogja mondani, hogy igen..
- ..Nem - fejezte be mondatát
Kicsit megkönnyebbült tekintettel néztem rá, majd mondtam:
-  Rendben.. akkor.. - álltam ott tehetetlenül
- Gyere, kérsz egy koktélt? ;) - kérdezte
- Bármikor :)
- Eper, mehet? ;)
- Persze :D

*Chul Soo szemszöge*

Miközben csináltam neki egy koktélt, legbelül azon gondolkodtam, hogy nem tudom mi történt velem, de egyszerűen nem tudom végig nézni, ahogy ők itt ketten kavarnak, és nem igaz, hogy Aileen nem veszi észre, hogy Adam a kezdetek óta csak kihasználja.. Nem érdekel, de ha rájön, én akkor is ott leszek neki, mert ő nekem nagyon fontos, de úgy látom, hogy ő ezt nem veszi észre.. sajnos..

*Aileen szemszöge*

- Mmm, ez nagyon finomra sikerült ^^ - mondtam, miután megkóstoltam.
- Örülök, hogy ízlik :) - válaszolt elégedetten
- Megkóstolod? :)
- Örömmel ;) - elvette, majd megkóstolta. - Bevallom, tényleg finom lett :D

Erre kis vigyorral válaszoltam, majd még kortyolgattam.

*Este*

Apa kiment az utcára, mert beszélgetett egy ismerősével, és addig gondoltam, gitározgatok egy kicsit, mert amióta itt vagyok, azóta elő sem vettem. Észre sem vettem, hogy apa bejött a bejárati ajtón, ezért csak folytattam tovább, de mikor meguntam letettem, és elterültem az ágyon.
Később elmentem megfürdeni, megittam egy kakaót, ettem szendvicset, majd korán lefeküdtem aludni mert elfáradtam...



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése